Megtalálsz

minket a

Facebookon is.

 

Mohácsi Halászlé

A mohácsi halászlé megőrizte a legegyszerűbb ősi technológiát, s abban fejlődött tovább, arra irányultak az összes újabb fogások, hogy a lé minél tartalmasabb legyen.

Facebook

Főzd meg most

image
a Mohácsi Halászlé...
Kóstold meg a Mohácsi Halászlét, mindenben másabb mint eddig gondoltad

Ismerd meg

image
Mohács és a Duna
Amióta a település él azóta szerves kapcsolatban áll a folyóval. Kevesen tudják de Mohács pont a Duna közepe, ha hosszában nézzük...

Nepomuki Szent János Ünnepség

Nepomuki Szent János a vízen járók védőszentje, szobra a Duna-part közelében, a Halászcsárda előtti téren áll. A múlt századból eredő szokás szerint a dunai hajósok, molnárok és halászok május 16-án tartották látványos ünnepélyüket, mely az egész környékről nagyszámú nézősereget vonzott. Az idők során feledésbe merült ez a hangulatos dunai felvonulás, de a mohácsi művelődési központ jóvoltából 1989 óta újra élő hagyománnyá vált, s egyben nagy sikerű majálissá nőtte ki magát.

Minden esztendőben Népünnepélyek és kulturális programok várják a látogatókat, majd mohácsi és meghívott fúvószenekarok közreműködésével vízikoncert szórakoztatja a hajókikötőnél összegyűlt ünneplőket.
Sötétedés után a helybéli vízen járók fáklyákkal kivilágított és feldíszített hajóikkal a Sokác-révtől végigereszkednek a Duna város menti szakaszán. Közben vízre bocsátják az apró fényű úszógyertyákat, az ún. jánoskákat. Az est zárásaként színpompás tűzijátékban gyönyörködhetnek az ünneplők.

Mohácsi BusóA mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.

Mohács

A mi szemszögünkből a legfontosabb, a mohácsi halászlé szülőhelye.

Mohács

(horvátul Mohač németül: Mohatsch, Moosach, szerbül: Мохач) közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, a Mohácsi járás központja.

Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a felkészületlen magyar sereg vereséget szenvedett a török túlerővel szemben.

 

Mohács, Magyarország egyik legrégebbi települése Magyarország déli részén, a Duna folyó partján fekszik. A város a Duna határkikötője, mely kedvezően hatott fejlődésére az elmúlt időszakban. A tatárjárás okozta pusztítások után ismét fejlődésnek indult, nemesi vármegye központ, majd mezőváros lett. A gyászos emlékezetű 1526-os mohácsi csata után a város szinte teljes egészében elpusztult, csak az 1687-es második, győztes ütközet után szabadult fel a török hódoltság alól. A polgárosodás, az ipari fejlődés következtében sok új létesítménnyel gazdagodott a település. 1929-től már ismét megyei rangú város lett Mohács. A városhoz közeli területek a Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa tájegységének részei. Az itteni ártéri élővilág egész Európában egyedülállónak számít. Itt fészkel a fekete gólya,melynek hazai állománya európai jelentőségű. A Mohácstól délre lévő kölkedi nagyrét a vonuló madárcsapatok kedvenc őszi pihenőhelye. Nem mindennapi élményt jelent – ugyanitt – a közel száz példányból álló szürke marha gulya látványa. A Duna bal partjáról remek túralehetőség nyílik a gyalog és kerékpárral a Riha-tóhoz, a Karapancsai erdőbe vagy a 3 km hosszú tanösvényhez. 1998-ban kezdték meg annak a hosszú távú célkitűzésnek, stratégiának és programsorozatnak a kialakítását, melynek eredményeképpen elmondható, hogy jelentősen javult a városkép, és igen sok infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, melyek által sokkal komfortosabb lett a város. A Pécsi út mellett az elhagyott és elhanyagolt egykori téglagyári gödör helyén kialakították a szabadidőparkot és befejezték a sportcsarnokot. Felújították a Duna-parti sétányt, a Szent Mihály teret, rendezték a Duna-partot. Felújítottak több játszóteret (volt Felszabadulás ltp., Újmohács, Szőlőhegy). Új játszóteret építettek a Fogadalmi templom mögött, a Színház utcában, a Milleniumi lakóparkban és a Bensheim téren. Rehabilitációs beruházások (pl. a városközpont és a Kolbe-sétány felújítása), idegenforgalmi célú beruházások (pl. vízi és borturisztikai beruházások, busójárás programok és eszközök, kellékek fejlesztése, stb.) Közel hárommilliárd forintos beruházásból 2007-re megépült a határkikötő, melynek eredményeképpen Bécsből Mohácsra került az Európai Unió dunai vízi kapuja. 2010 elejére elkészült az M6-os autópálya.